A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2026. augusztus 25-én egyhangúlag 25 bázisponttal, 5,50 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Az egynapos jegybanki betét kamata 4,50, az egynapos hitelé 6,50 százalékra mérséklődött: a kamatfolyosó – az a sáv, amelyen belül a bankközi pénzpiaci kamatok mozoghatnak – szimmetrikusan tolódott lejjebb.
A lépés a Varga Mihály jegybankelnök által június végén meghirdetett „mini kamatcsökkentési ciklus” harmadik állomása volt: a nyár folyamán összesen 75 bázispontot vágott a testület, a vártnál kedvezőbb inflációs adatokra és a hazai eszközök stabil kockázati felárára hivatkozva.
A folytatás azonban nyitott kérdés. Az MNB közleménye szerint a Tanács a szeptemberi Inflációs jelentés alapján dönt a kamatpálya további alakulásáról; a következő kamatdöntő ülés szeptember 22-én lesz. A piac azóta óvatosabbá vált: az augusztusi inflációs adat és a világpiaci olajár megugrása egyaránt a szünet felé billentette a mérleget.
Három lépés, 75 bázispont: hol tart a ciklus
A vágássorozat júniusban indult, és a nyár végére három lépésben vitte 5,50 százalékra az alapkamatot. Mindhárom döntés egyhangú volt. Az MNB közleménye szerint az inflációs folyamatok a júniusban előrejelzett alappálya alatt alakultak, miközben a hazai eszközök kockázati felára – az a többlethozam, amelyet a befektetők a magyar papírokért elvárnak a biztonságosnak tartott eszközökhöz képest – stabil maradt.
A jegybank ugyanakkor nem adott konkrét ígéretet a folytatásra: az előretekintő iránymutatás egyetlen mondatra szűkült, és a szeptemberi Inflációs jelentéshez kötötte a döntést. A Monetáris Tanács tehát minden ülésen újra mérlegel, és nem vállal elköteleződést egy előre kijelölt kamatpályára.
A Tanács az alapkamat további pályájáról a szeptemberi Inflációs jelentés alapján dönt.
Magyar Nemzeti Bank, közlemény a Monetáris Tanács 2026. augusztus 25-i üléséről
A szeptember 8-i tanácsülés nem hozott fordulatot: a testület az ülésezési rendjének megfelelően nem tárgyalta az alapkamat megváltoztatását. Az érdemi döntés szeptember 22-re maradt, a rövidített jegyzőkönyv október 7-én jelenik meg.
Az infláció újra meglepte az elemzőket
A Központi Statisztikai Hivatal szeptember 8-án közölt adatai szerint a fogyasztói árak 2026 augusztusában éves összevetésben 1,3 százalékkal, egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedtek. Az elemzői konszenzus ennél magasabb, 1,4–1,5 százalék körüli éves ütemmel számolt, vagyis az adat ismét a várakozások alatt maradt. Júliusban 1,2 százalék volt az éves drágulás, ami tízéves mélypontnak számított.
A részletek mögött erős szerkezeti kettősség húzódik. Az élelmiszerek ára éves alapon 1,4 százalékkal csökkent, a vendéglátás nélkül számított élelmiszerkosár pedig 4,8 százalékkal lett olcsóbb: a sertéshús 12,9, a tej 8,1, a vaj 15,5 százalékkal került kevesebbe, mint egy éve. A háztartási energia 4,3 százalékkal olcsóbb. Ezzel szemben a szolgáltatások 5,0, a szeszes italok és a dohányáruk 3,2 százalékkal drágultak, az üzemanyagok pedig 1,3 százalékkal.
Az alacsony fejlécszámot tehát jórészt az élelmiszer- és energiaárak bázishatása húzza le, miközben a szolgáltatások árdinamikája 5 százalék közelében ragadt. Ez az a tétel, amely a jegybankokat óvatosságra inti, mert a szolgáltatásárak lassabban és tartósabban mozognak, mint a nyersanyagárak.
Miért állhat meg a ciklus szeptemberben
Az elemzői vélemények szeptember elején egy irányba mutattak: a kamatvágási ciklus rövid szünetre állhat. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint az MNB szeptemberben szünetet tarthat a kamatcsökkentési ciklusban. A Bloomberg jegybanki forrásokra hivatkozva szintén arról írt, hogy a jegybank szeptemberben felhagy a vágásokkal. Több elemző szerint a folytatás leghamarabb októberben, érdemben inkább novemberben kerülhet napirendre.
A legfontosabb új kockázat az energiapiacról érkezett: a Brent típusú kőolaj jegyzése szeptember 9-én átlépte a hordónkénti 100 dolláros szintet, miután az amerikai–iráni konfliktus kiújulásával a Hormuzi-szoros forgalma összeomlott. Az olaj drágulása a hazai üzemanyagárakon keresztül visszaköszön a fogyasztóiár-indexben, és felfelé mozdíthatja az inflációs várakozásokat.
A második tényező a forint: az euró jegyzése szeptember elején 361 és 364 forint között ingadozott, és a devizapiac érzékenyen reagált minden jegybanki hírre. A kamatkülönbözet szűkülése – vagyis ha a magyar kamatszint közelít a régiós és az eurózóna szintjéhez – csökkenti a forintba áramló, kamatelőnyt kereső tőke vonzerejét. Egy gyengébb forint viszont importált inflációt jelent, ami visszahat a jegybanki mozgástérre.
Mit jelent ez neked? Ha most veszel fel változó kamatozású hitelt, ne az 5,50 százalékos alapkamattal számolj, hanem azzal, hogy a kamatpálya legalább egy ülésnyi szünetet vehet. Ha megtakarítasz, az 1,3 százalékos infláció mellett minden 3 százalék feletti nettó hozam reálértékben is gyarapodást jelent – de a magas betéti és állampapír-kamatok élettartama véges. Mielőtt döntesz, nézd meg a teljes hiteldíjmutatót és a kamatadó-szabályokat is, mert a nettó hozamot ezek érdemben módosítják.
A régió egyik legmagasabb reálkamata
A magyar alapkamat nemzetközi összevetésben magas marad. A Trading Economics adatai szerint 2026 szeptemberének elején a lengyel és a cseh irányadó ráta egyaránt 3,75, az eurózóna irányadó kamata 2,4 százalék volt, míg Romániában 6,5 százalék. Nominálisan tehát Magyarország a régió felső harmadában van, reálértéken – vagyis az inflációval csökkentve – pedig még inkább kiemelkedik: az 5,50 százalékos alapkamat és az 1,3 százalékos augusztusi infláció különbsége nagyjából 4,2 százalékpont.
| Jegybank / gazdaság | Irányadó kamat | Utolsó jelzett időpont |
|---|---|---|
| Magyarország (MNB) | 5,50% | 2026. augusztus |
| Románia (BNR) | 6,50% | 2026. szeptember |
| Lengyelország (NBP) | 3,75% | 2026. szeptember |
| Csehország (CNB) | 3,75% | 2026. augusztus |
| Eurózóna (EKB) | 2,40% | 2026. augusztus |
Ez a magas reálkamat a jegybank szempontjából eszköz: a stabil forint és a mérsékelt kockázati felár fenntartását szolgálja – az MNB augusztusi közleménye maga is kiemelte, hogy a pozitív reálkamat támogatja a devizapiac stabilitását. A gazdaság szereplői viszont ugyanennek az éremnek a másik oldalán állnak: a vállalati és lakossági hitelek forrásköltsége magas marad.
Varga Mihály jegybankelnök a szeptember 10-én kezdődött 64. Közgazdász-vándorgyűlésen arról beszélt, hogy a magyar kötvényhozamok 196 bázisponttal csökkentek az év eleje óta, és hangsúlyozta: nem gyors, hanem sikeres euróbevezetésre van szükség. Az MNB fokozatos inflációs célcsökkentésre és óvatos monetáris politikára készül.
Mi mozdíthatja el a képet ősszel
A szeptember 22-i ülés azért kiemelt jelentőségű, mert a kamatdöntés mellett az MNB új inflációs és növekedési előrejelzést is publikál. A jegybank augusztusi értékelése szerint az árszínvonal emelkedése idén és jövőre is a 3 százalékos cél alatt maradhat, majd 2028 első felében tér vissza a célra. Ha a szeptemberi jelentés ezt az olajár miatt felfelé módosítja, az önmagában is érv a szünet mellett.
- Az olajár pályája: a Brent 100 dollár feletti jegyzése és a Hormuzi-szoros forgalmának akadozása közvetlenül csapódik le az üzemanyagárakban.
- A forint alakulása: a 360-as euróárfolyam környéki mozgás még kezelhető, egy tartós gyengülés viszont importált inflációt hozna.
- A szolgáltatásárak 5 százalék körüli dinamikája: amíg ez nem lassul, a maginflációs kockázat fennmarad.
- A fiskális pálya: a 2026-ra 7,5 százalékra emelt költségvetési hiánycél és a 77,5 százalékos adósságráta a kockázati felárakon keresztül köti a jegybank kezét.
A jegybank olyan helyzetben van, amilyenben régen: az infláció alacsony, a reálkamat magas, a mozgástér papíron megvan. A kockázatok viszont most kívülről érkeznek – az energiapiacról és a globális kötvénypiacról –, és ezeket a Monetáris Tanács nem tudja befolyásolni, csak reagálni rájuk.
Gyakori kérdések
Mikor lesz a következő kamatdöntés?
A Monetáris Tanács következő kamatdöntő ülése 2026. szeptember 22-én lesz, a döntés hátterét bemutató rövidített jegyzőkönyvet pedig október 7-én teszi közzé az MNB. A szeptember 8-i ülésen a testület az ülésezési rendjének megfelelően nem tárgyalta az alapkamat megváltoztatását.
Mennyi most a kamatfolyosó két széle?
Az augusztus 26-tól hatályos kondíciók szerint az egynapos jegybanki betét kamata 4,50, az egynapos jegybanki hitelé 6,50 százalék, az alapkamat 5,50 százalék. Mindhárom érték 25 bázisponttal mérséklődött.
Mit jelent a magas reálkamat a hétköznapokban?
Azt, hogy a megtakarítási termékek kamata jellemzően jóval meghaladja az 1,3 százalékos inflációt, tehát reálértéken is gyarapodhat a pénzed – ugyanakkor a hitelek kamata is magas marad. A kettő ugyanannak a politikának a két oldala: a jegybank a forint stabilitásáért cserébe drágán tartja a pénzt.
Források
- Közlemény a Monetáris Tanács 2026. augusztus 25-i üléséről – MNB
- 5,5 százalékra csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank – Telex
- Rendkívüli döntés: így változik az alapkamat az MNB ítélete után – Pénzcentrum
- Ilyen is rég volt, nagyítóval látni csak az inflációt – Economx
- Lehet, hogy itt a jó világ vége a magyar boltokban – Világgazdaság
- Ez szinte hihetetlen: újabb meglepetés az inflációban – Világgazdaság
- Sorsdöntő hétre ébredt a forint – Portfolio
- Hamarosan megszólal Varga Mihály, az MNB elnöke – Portfolio
- Közlemény a Monetáris Tanács 2026. szeptember 8-i üléséről – MNB
- Interest Rate – Europe country list – Trading Economics
- Kilőtt az olaj ára, miután az USA és Irán olajszállító hajókat lőtt – HVG
